A Magyar Suzuki Zrt. egy japán többségi tulajdonban levő autó, gyár ami 2006-os adatok szerint a kilencedik legnagyobb árbevételű magyarországi cég. 2006-ban a 68. 2007-ben az 52. 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég Közép- és Kelet-Európában. A magyar export 2,2%-át adja.

Története:

1991–2008

A céget 1991-ben alapították. A gyárépületet az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM „C” telep helyén 14 milliárd forintból építették fel Csaba László tervei alapján. A termelés 1992-ben indult meg. A Budapest–Esztergom-vasútvonalon saját vasútállomása van. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta jelentősen megnőtt a szlovákiai munkaerő aránya. Az alkalmazottak 42%-a a határon túlról érkezik, ahova a vállalat naponta buszjáratokat indít. Ezzel a Suzuki foglalkoztatottság tekintetében a harmadik legnagyobb „szlovák” autógyártó a  pozsonyi és a nagyszombati PSA után. 2001. november 21-én a Suzuki vezetésével alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. A vállalat 2003-ban indított el egy programot, aminek célkitűzése a kapacitás bővítése volt. 2007 januárjában 4800-an dolgoztak az üzemben, a közvetlen alkalmazottak száma augusztusra már elérte a 6000 főt. Ezzel párhuzamosan 50 milliárd forintos beruházásba kezdett a gyár.  Az egymilliomodik esztergomi autó 2006-ban készült el, ami a budapesti Csodák Palotájában látható. A cég belföldi piaci részesedése 19-21% körül mozgott, így piacvezető pozícióban volt. 320 alkatrész-beszállítója volt, köztük 60 magyar cég. Jelenléte határozta meg az esztergomi ipari park kialakulását, fejlődését. Az üzem mellé több beszállítója telepedett le. Az ipari park egyötödét adja a cég beszállítói köre.  2007-ben a cseh Plastimat és a német Kirchhoff Hungária Kft. nyitotta meg gyárait. A Suzuki 15 éve alatt 280 milliárd forintot ruházott be Esztergomban.

 
2009–

A gyár a kereslet visszaesése miatt a korábbi három műszakos beosztásról 2009. január 5-től visszaállt az ötnapos két műszakosra, és 1200 főt bocsátott el. A 30 km-nél távolabbi településekről megszüntette a céges buszokat. A busz nélkül maradt települések közé tartoztak például a magyarországi Komárom és a szlovákiai Komárom, Zselíz, Tata, vagy Tatabánya. 2009-re a tervezett termelés is visszaesett, 180 000 autóra. A beszállítók száma érdemben nem változott a válság alatt sem, 308 helyről – ezen belül 74 magyar cégtől – érkezett szállítmány. 2014-re a magyar beszállítók száma 85-re nőtt, de a termelés visszaesett 155 ezerre.

A Magyar Suzuki Zrt. autómodelljei

Az első Swiftet Antall József, a Wagon R+ első példányát Orbán Viktor, az Ignist Medgyessy Péter, az SX4-et Kóka János kormányozta ki a szerelőcsarnokból. Az ünnepségre eredetileg Gyurcsány Ferencet hívták meg, de ő nem jelent meg a gyárban. A miniszterelnök távolmaradásával jelezte, hogy a cégnél nem tartják tiszteletben a munkások érdekeit. 2008 februárjában kezdték meg a Splash sorozatgyártását, a miniszterelnök viszont ez alkalommal sem jelent meg. (2005-ben tett látogatásakor viszont egy Swift2-t vezetett.)

A Suzukikon kívül Opel Agila -t és Fiat Sedici -t is készítenek az üzemben.